30 nov A Kis-Fátra túrái és csodái
A Kis-Fátra túrái és csodái
7 perc olvasás Tél Minden bejegyzés
Szlovákiáról sokaknak rögtön a Tátra (légyen az bármelyik), következetesen a Tatratea, illetve még esetleg a Szlovák Paradicsom szokott beugrani (oké, itt fejet kell hajtanunk természetesen többek közt a sztrapacska és a kofola előtt is, merthát azért na, mégiscsak Szlovákiáról van szó), de sokszor csak néma csend és a háttérben kínos tücsökciripelés a reakció, ha a Kis-Fátrát emlegetjük társaságban, mint überszuper kánaán gyalogtúrára Szlovákiában. Pedig aztán a Kis-Fátrának tényleg megvan mindene, ami szem-szájnak és lábizomnak ingere: szurdokok, létrák, vízesések, barlangok, óriási hegyek, fenyvesek, mezők, mackók és hiúzok, és még sorolhatnánk. Szóval vegyük is át, miért kellene mindenkinek legalább egyszer beiktatnia a Kis-Fátrát akár téli programként, akár nyári programként (túrázási tapasztalatnak és fázó-orr-komfortszintnek megfelelően), elvégre méltán az egyik legnépszerűbb a Kis-Fátra Nemzeti Park (Národný park Malá Fatra) Szlovákiában, ami már csak azért sem kis teljesítmény, mert azért mégiscsak a Tátrával (is) versenyez a címért…
Egy kis földrajz
Kép forrása: slovakia.com
A Vág egyébként a Kis-Fátrán belül is osztogató szerepet tölt be, a Kis-Fátrát történetesen két részre osztja: a Lucskai-Fátra (Lúčanská Fatra) az alacsonyabb, délnyugati részt képviseli, míg a Kriváni-Fátra (Krivánska Fatra) a magasabb, északkeleti részt. Utóbbinak (tehát a Kriváni-Fátrának) nagy része a Kis-Fátra Nemzeti Park részét képezi, már csak avégett is, mert a Kis-Fátra több mint kétharmada erdő, és rengeteg ritka, védett növény- és állatfajnak ad otthont. Csak hogy tetézzük az élvezeteket, akit érdekel a geológia, annak duplán megéri ellátogatnia ide, mert a hegység egészen egyedi, változatos összetétellel büszkélkedhet a gránittól a mészkövön át a dolomitig, a számos (sajnos nem látogatható) barlangról és mély szurdokképződményekről már csak nem is beszélve.
Egy kis történelem
1878-ban megalakult a Trencsén Vármegyei Természettudományi Egylet, amely a szlovák, a német és a magyar sajtóban is elkezdte reklámozni a Kriváni-Fátrát, ahova 1879-től már elindultak az első hivatalos, szervezett túrák, tehát nagyjából itt kezdett el berobbani a Kis-Fátra turizmusa. Röpke 100 évvel később, 1980-ban a Magyarországi Kárpát Egyesület egyik alága pedig elkezdte ki- és megjelölni a turistaútvonalakat a hegységben, további segítséget adva a túrázóknak, 5 évvel később pedig megépítették a Kis-Fátra első menedékházát is a Veľký Kriváň csúcsa alatti részen, úgyhogy innentől már minden adott volt egy sikeres gyalogtúrához.
Kép forrása: npmalafatra.sk
Természeti értékeket tekintve a Kriváni-Fátrát már 1967-ben védett területté nyilvánították, utána pedig 1988-ban létre is jött a Kis-Fátra Nemzeti Park, ahol 226 négyzetkilométernyi területen élvezheti az életet a meglepően gazdag élővilág, mint például többféle orchidea, a pompás tárnics, a havasi boglárka, és a négylábúak közül többek közt a farkas, a hiúz és a kihagyhatatlan szőrmók: a medve.
Népszerű látnivalók a Kis-Fátrában
Komplett, álmainkban kasszasikereket döntögető regénysorozatot tudnánk írni a Kis-Fátra minden pontjáról, amit érdemes meglátogatni/ahol érdemes túrázni télen-nyáron-mindenkor, mivel azonban még csiszolandó az írói vénánk, első körben a hegység legkihagyhatatlanabb részeivel foglalkozunk, amolyan szlovákiai bakancslistaként, mert a Kis-Fátrában adott minden, amit bárki kívánhat, akinek túrabakancs van a lábán: szurdoktúrák, gerinctúrák, völgytúrák, mindez egymás hegyén-hátán.
#1 Jánošík-szoros
A Jánošík-szoros (Jánošíkove diery) az egyik legnépszerűbb része a Kis-Fátrának, a nevét Juraj Jánošík betyárról kapta, aki Terhelyen (Terchová) született. Ez a szoros valójában három kisebb szurdokból álló szurdokrendszer (Dolné diery, Horné diery és Nové diery), az első két szurdok monumentális sziklafalait és maxiszűkös völgyét a Hlboky pataknak köszönheti, ami masszívan megdolgozott ezért a lélegzetelállító látványért, míg a Nové diery-t a pataknak egy oldalága formálta mai alakjára. A három szurdok három teljesen különböző élményt nyújt, a szurdokrendszer pallókkal, létrákkal, mindennel is kiépített, hogy az odatévedő emberfia könnyűszerrel (már ha bírja a lába) végig tudja járni akár mindhárom szurdokot, ami egy nap alatt simán teljesíthető vállalás, és még nézelődni, gyönyörködni meg teázni is marad idő, ha elég fitten indulunk neki.
Képek forrása: hasajacezajace.com
Az első szurdok (Dolné diery / Diery szurdok néven is ismert) az egyik leglátványosabb, és legkönnyebben elérhető része a szorosnak, itt nagyon hamar azon kapjuk magunkat, hogy majdhogynem összeérnek a fejünk felett az égig érő sziklák, és ha kinyújtjuk a karunkat két irányba, nem nagy kihívás kitölteni a szűk rést a falak között, ahol a pallók és hidak vezetnek. A szűkös szurdokban zubog végig a patak, és vízesések is tarkítják az utat.
Képek forrása: hasajacezajace.com
A második szurdok (Nové diery) már egy kicsit nehezebb terep, itt is szűkületben haladunk kiépített úton, vízesésről vízesésre, egészen addig, amíg egyszercsak véget nem érnek a pallók, és az út már a kövek mentén vezet. Ez igazából a felkészítő rész, mert ezután jön a harmadik, egyben lenehezebb szurdok, a Horné diery. Igazából a nehézséget itt is csak a szintkülönbség jelentheti, maga a szurdok végig ki van építve fém létrákkal és lépcsőkkel – bezonyka, létrákkal, mert itt aztán vesz egy meredek irányt a patak völgye és vízesések mellett mászunk az égbe, a Nagy-Rozsutec (Veľký Rozsutec) és Kis-Rozsutec (Malý Rozsutec) közötti hágó felé. Ezt a szurdokot már nem mindenki szokta végigtúrázni, de megéri nekiveselkedni, mert a látvány és az élmény felejthetetlen jutalom egy ilyen gyalogtúráért.
#2 Nagy-Kriván
A nemzeti park másik, szintén nagy népszerűségnek örvendő pontja egyértelműen a Kis-Fátra legmagasabb csúcsa, a Nagy-Kriván (Veľký Kriváň), mely a maga 1 709 méteres magasságával páratlan panorámát tud nyújtani, amikor az égiek is jó kedvükben vannak és derült idő van (oké, mi nyáron még nem jártunk itt, csak télen, de télen notóriusan nehéz panorámás képeket lőni innen, vagy csak mi vagyunk nagyon pechesek). A Nagy-Kriván, mint magashegység, talán az egyetlen a maga nemében Szlovákiában, aminek a csúcsát ennyire egyszerű elérni a halandó emberek számára is: kabinos felvonóval az első 1 520 métert le lehet tudni egy szempillantás alatt, innen már csak kb. 1,2 km-t kell feltúrázni a csúcsra. De persze aki érzi magában az erőt, feltúrázhat a hegy aljából is, némi combos kikapcsolódásként.
Kép forrása: tatraadventures.cz
Fent a csúcson a híres-neves, nagyon messzire ellátós panoráma várja az embert, ha pedig van még idő/energia, el lehet indulni innen egy rövidebb vagy hosszabb gerinctúrára is, amely során egy dolog legalább olyan fix lesz, mint a forint (najó, annál fixebb): a lélegzetelállító panoráma minden irányban, de főleg jobbra és balra.
#3 Nagy-Rozsutec
Ha már egyszer bejárjuk Jánošík betyár szorosát, nem lehet nem megemlíteni a Kis-Fátra másik ikonikus vonulatát, a Nagy-Rozsutec-et (Veľký Rozsutec), amely legalább olyan népszerű túrahelyszín a Kis-Fátrában, mint a szurdokok és a Nagy-Kriván (úgyhogy ha nyáron magunkénak akarnánk tudni az 1 610 méteres csúcsot és a teljes békét, ami ezzel jár, érdemes valahogy feltranszportálni magunkat, mert nyáron ember legyen a bakancsán, aki el tudja kerülni a rengeteg túrázót).
Kép forrása: tatraadventures.cz
A Nagy-Rozsutec csúcsa legalább annyira ikonikus, mint a Nagy-Kriván, nem véletlenül feszít a Kis-Fátra Nemzeti Park címerén is. Elképesztően impozáns látványt nyújt, ahogy kimagaslik a tájból a Kriváni-Fátra főgerincén – ezt persze részben a nyugati falának is köszönheti, ami a maga 160 méter magas tömör sziklás megjelenésével a legfáradtabb tekintetet is automatikusan magára vonzza. Hírnevéhez nem utolsó sorban Jánošík betyár is hozzájárulhatott, a legenda szerint ugyanis elrejtett itt egy nagy kupac aranyat, amit azóta sem találtak meg.
Népszerűségét nem csak a szépségének köszönheti (mertugye könyvet borítójáról…), az izzasztó gyalogtúrát a csúcsra azért is tudja le mindenki, aki nekiveselkedik, mert fentről egészen festői panoráma nyílik mindenre is a Kis-Fátrában: a fenyvesekre, a völgyekre, az alatta húzódó szurdokokra, a komplett Kriváni-Fátrára, a Nagy-Kriván csúcsára, a Kis-Rozsutecre, a legtöbb túra kiinduló pontjaként szolgáló Terhely falucskájára, szép időben az Alacsony-Tátrára és a Liptói-havasokra, nem utolsósorban pedig a Stoh csúcsára is, ami majdnem magasság-tesó a Nagy-Rozsutec-el, 3 méter híján (Stoh: 1 607 métér).
Képek forrása: tatraadventures.cz
A Nagy-Rozsutec csúcsára mindenkinek érdemes feltúrázni, aki érzi magában az erőt: ez egy közepesen nehéz gyalogtúra, nagy szintkülönbséggel és néhol kezes-lábas technikás tereppel, tehát combizmokra és térdre rágyúrni, és indulás!
#4 Sztrecsény vára
Kép forrása: turisticky.sk
Végezetül történelmibb vizekre evezve, a Vág folyó partján találunk rá a Vágmente egykor legrobosztusabb, legbiztonságosabb várára, Sztrecsény várára (Hrad Strečno), amely feltehetőleg a 13. század végén vagy a 14. században épülhetett – a vár első egyértelmű említéséről az 1380-as évekből származik írásos emlék. Sokáig elsősorban védelemre, valamint vám beszedésére szolgált így, hogy a Vág folyó egyik átkelőhelyénél került megépítésre. A vár legrébbi része az úgynevezett bergfrit, más néven Öregtorony, mely víztározóként és lakóépületként funkcionált – az idő múlásával aztán többször is át- és hozzáépítettek a várhoz, míg végül el nem érte a 17. században a legnagyobb méretét, és ezzel együtt Vágmente legjobban megerősített, legbiztonságosabb várának titulusát.
A vár már önmagában is impozáns látványt nyújt, ahogy a mészkőszikla tetején ül, a várból, illetve a felette lévő ösvényről pedig páratlan kilátás biztosított a Sztrecsényi hágó hegyszorosára és a Zsolnai völgykatlanra.
Mikor túrázz a Kis-Fátrában
Az örök érvényű kérdés: télen vagy nyáron? A megoldás szerencsére egyszerű: mindkettő! Nyáron több napos óránk van kiélvezni azt az elképesztő szpséget, amit a Kis-Fátra nyújt, és az időjárás is kevésbé tudja keresztül húzni a terveinket, bár az esővel óvatosnak kell lenni, mert több olyan túraútvonal is van a Kis-Fátrában, ami csúszósan extra nagy odafigyelést (vagy inkább lemondást) igényel. Fontos tudni, hogy a legtöbb túaútvonal tavasztól nyár elejéig le van zárva természetvédelmi okokból.
Télen nagyobb kihívást jelentenek ezek a túrák, illetve vannak olyan útvonalak, amiket lezárnak, de aki nekivág a téli Kis-Fátrának, maradandó emlékekkel fog hazatérni – teljesen más, varázslatos világ a havas fenyvesekben, hóborította hegygerinceken és millió jégcsapos szurdokokban túrázni. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy aki nem megfelelő felszereléssel vág neki ezeknek a túráknak télen, hamar kénytelen lesz visszafordulni: hágóvas vagy fogas hómacska mindenképp szükséges, nagy hóban pedig emellett egy hótalp is fontos kellék tud lenni.
Mi miért szeretjük
Mi ezer évvel ezelőtt a Kis-Fátrában csináltuk a túravezetőinkkel az első közös, hótalpas kiruccanásunkat, amikor ráadásul pont szemetgyönyörködtetően sok hó esett az érkezésünk előtt, úgyhogy az a téli táj, a rengeteg hó és jégcsap örökre belopta magát a szívünkbe. Nekünk, mint lelkes téli túra fanatikusoknak, nagy segítség volt, hogy sok olyan túraútvonal van a Kis-Fátrában, ami a hegyimentőszolgálat besorolása szerint nem lavinaveszélyes, úgyhogy szeretjük, hogy itt nyugodtabb szívvel lehet élvezni akár az egészen hihetetlen panorámát egy gerinctúrán, vagy a havas-jeges élményes szurdoktúrát a szűk sziklafalak között. (De persze ez erősen helyzetfüggő, téli túra esetén a hegyekben erősen Darwin-díj várományos dolog elindulás előtt nem nézni lavina- és időjárás-előrejelzést.)
Egy szó mint száz, a Kis-Fátrák nem lehet nem imádni – legyen bármilyen idő. bármilyen évszak, itt mindenki megtalálja a számításait ha gyalogtúrára indul, legyen az nyári program vagy téli program – épp csak a ruha meg a felszerelés különbözik.
Nekünk is van egy vezetetett hótalpas túránk (katt) itt a Kis-Fátrában, ha csoportosan vágnál neki a kalandnak: