18 nov Téli kenutúra ruházat – hogyan öltözz fel, hogy élvezd az evezést
Téli kenutúra ruházat – hogyan öltözz fel, hogy élvezd az evezést
8 perc olvasás Tippek / Tél Minden bejegyzés
“Nincs rossz idő, csak nem az időjárásnak megfelelő ruházat” – szól a nagy bölcsesség, amit mindenki legalább egyszer hallott már, amikor téli túrára készült, vagy méginkább esős időben tervezett kimozdulni. És hát meg kell valljuk, bárkitől is ered ez a tömör tanács, jár neki az óriási éteri pacsi, mert szent igaz ez a téli kenutúrákra is: esőben, hóban és hidegben is ugyanúgy lehet élvezni a túrát, mint a nyári napsütésben, az egyetlen különbség csak a ruházatban és a szúnyogok mennyiségében van. Úgyhogy naptejet le, csizmát fel, és vegyük át, hogyan is érdemes készülni egy téli evezésre ruha fronton!
(A linkeken szereplő termékek független ajánlások részünkről, hogy érthetőbb legyen milyen ruházatra gondolunk, bejegyzésünk nem szponzorált tartalom, csak mi magunk is többnyire itt vásárolunk.)
Tippek téli kenutúrához
Az aranyszabály
Kép forrása: titlenine.com
A téli evezésre ugyanaz az elv igaz, mint a téli túrázásra: a réteges öltözködés az abszolút szent és aduász aranyszabály. Shrek után bölcsen és szabadon képzeld magad tehát egy hagymának, ami réteges, mint az ogre, és máris félsikernél jár a téli evezős projekted.
Az alsó réteg alatt
Fehérnemű fronton télen nem feltétlen szükséges a fürdőruha vonalon maradni amikor evezni készülsz – nyáron abszolút van értelme, télen azonban ha a fehérneműd vizes lesz, az azt jelenti, hogy már igencsak ildomos lenne kiszállnod a hajóból és átöltöznöd, mert ezek szerint már minden réteged átázott. Úgyhogy télen nyugodtan felveheted a kényelmesebb, sportolásra szánt fehérneműt – hölgyeknél kiemelnénk, hogy sportmelltartóban ezerszer kényelmesebb evezni, mint hétköznapi viseletben.
A zokni a lábbelitől függ, erre kitérünk lejjebb.
Az alsó réteg
Az aláöltöző az a legalsó tényleges réteg, amit először magunkra veszünk, és ami egész nap a bőrünkkel fog érintkezni, ezért ezt a réteget érdemes jól megválasztani – a legtöbb esetben érdemes egy vékonyabb aláöltöző réteget felvenni, mert a felsőbb rétegekkel tudsz menet közben variálni, ha azonban a legalsó réteged túl vastag és ezért izzadsz mint a ló, azt bizony csak teljes vetkőzéssel tudod cserélni.
Kép forrása: decathlon.hu
Viszonyítási alapként: hacsak nincsenek kemény fagyok, a Hévíz-patakra például elég szokott lenni a vékony aláöltöző, egyrészt mert evezünk folyamatosan (ha nem is übererősen), másrészt mert a magasabb part/töltés leárnyékolja a szelet a legtöbb esetben. De ha valaki nem evez végig (például a gyerkőcök), azoknak érdemes melegebb alátölzőt venni.
A középső réteg
Felsőtest
A középső réteg/rétegek vastagságát, fajtáját az határozza meg leginkább, hogy milyen időt várnak, és hogy mennyire fogsz intenzíven evezni a téli szépségben. Itt elsősorban pulóverre, alsó kabátra (pl. pehely, softshell) érdemes gondolni: ha izzadós evezésed lesz (vagy mert hajtasz, vagy mert szép melegebb idő lesz), elég lehet egy kevésbé vastag funkcionális pulóver, ha azonban hidegebb idő lesz, mindig jól jön, ha rajtad van egy aduász, meleg polár pulóver. A legjobb, ha az egyik rajtad van, a másik pedig a vízhatlan zsákodban, így szabadon tudod variálni őket attől függően, hogy épp milyenek a körülmények.
Kép forrása: outdoorgearlab.com
A középső rétegnek a másik, pulóver fölé kerülő eleme a pehelykabát lehet, ami hidegben nagyon jó szolgáltatot tud tenni a hőszigetelése miatt. A pehelykabátokból két nagy típust különböztetünk meg: a tollkabátokat és a szintetikus töltetű kabátokat. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai:
A tollkabát ugyanazt a töltőerőt kisebb súllyal tudja biztosítani (=tehát súlyra könnyebb), és nagyon jól összenyomható (=könnyebb szállítani mert kisebb helyet foglal), viszont ha vizes lesz, elveszíti a hőszigetelő képességét amiatt, hogy összeragadnak benne a tollak, nehezebben szárad, illetve a tisztítása/mosása is egy külön kis kalandos kihívás.
A szintetikus töltetű pehelykabát ugyanazt a töltőerőt csak több töltettel tudja biztosítani (=tehát súlyra nehezebb), és kevésbé tudod összenyomni (=tehát a táskádban több helyet foglal), viszont a szintetikus töltet nedvesen is hőszigetel, és nem utolsó sorban ez a kabát olcsóbb (általában), mint a tollkabát.
Mi téli kenutúrára például a szintetikus töltetű pehelykabátot javasoljuk amiatt, hogy több okból is végződhet úgy a kaland, hogy vizes lesz a kabátod – például betalál a víz az esőkabátodon, vagy az evezés közben rádfröccsen egy nagy adag víz és az talál be alulra, vagy végsősoron esetleg beborulsz -, ezek a kimenetelek pedig mind kevésbé stresszesek, ha nem egy drága tollkabát ázott el.
(Fun fact: e bejegyzés szerzőjeként egyszer megpróbáltam házilag kimosni egy tollkabátot egy különösen sáros hévízi kenutúra után, betartottam minden szabályt, tippet és trükköt, amit a tollkabátok mosására írtak, és még így is teljes kudarccal végződött a kaland, tehát tanúsítani tudom, hogy a tollkabátot tényleg nem egyszerű tisztítani. ?)
A pehelykabát alternatívája lehet még a softshell kabát, ami kevésbé hőszigetel, mint egy pehelykabát, nem olyan hideg napokon azonban ez a kabát is megteszi, és nagy előnye, hogy kevésbé sérülékeny az anyaga, mint a pehelykabátok külső borítása.
Nadrág
Kép forrása: photofocus.com
Hogy egy téli evezésen azt a nadrágot, amit az aláöltözőre veszünk, hova is soroljuk – középső vagy felső rétegek közé -, leginkább az időjárás dönti el. A téli kenutúráknál itt tér el leginkább a gyakorlat a téli gyalogtúráktól: míg a gyalogtúráknál (különösen az intenzív hegynekfelmenős túráknál) nem tanácsos bélelt téli nadrágot felvenni, addig a téli kenutúráknál (ha a hőmérséklet szükségessé teszi), teljesen oké, ha előkapod azt a vastag sínadrágot, ami a szekrényben hever (ha hever) – mivel mi a kenutúrákon nem igazán használjuk testünket deréktól lefelé, nem kell attól tartani, hogy fenemód lefőnénk, ha bélelt téli nadrágot veszünk fel. (Sőt, metsző hideg időben nyugodtan húzz magadra ez alá akár több réteg feszülő síaláöltözőt nadrágot is, ha nem vagy elég biztos a nadrágod bélésének hatásosságában.)
Ha napsütéses, szép időt várnak, és a nadrágod valamennyire vízálló vagy vízlepergető, nem biztos, hogy feltétlen szükséges erre még rávenned egy héjnadrágot, node azért vannak helyzetek, amikor kell az a felső plusz réteg. Egy a lényeg: a farmert mindenképp hagyd otthon.
A felső réteg
A legfelső réteget héjrétegnek is szokás nevezni, ennek igazából az az egy és szent célja van piciny téli evezős testünkön, hogy megvédjen az időjárás viszontagságaitól: a széltől, hótól, esőtől – az ideális felső réteg tehát pont olyan, mint a hagymának a héja, semmi bélés, semmi extra, csak egy héj, ami megvéd minket mindentől is.
Felülre itt elsősorban eső- vagy héjkabátra / eső- vagy héjnadrágra (főleg túrafelszereléseknél) érdemes gondolni, ami vízálló, és nem bélelt (mert ugye a bélést te biztosítottad már magadnak középső rétegként). Az egyik fontos tényező, amit itt érdemes figyelembe venni (és ami téli kenutúrákon különösen fontos, mert nem tudsz hova bújni az eső elől a hidegben), az a vízhatlanságra meghatározott érték, amit általában mm-ben mérnek, hogy hány mm-es vízoszlop nyomásának áll ellen az anyag; van ahol X mm Schmerber-ként hivatkoznak rá (1 Schmerber = 1 mm-es vízoszlop nyomása). Egy átlagos kis zápor kb. 1000 – 2000 mm-es vízoszlop nyomását fejti ki óránként, tehát ha egy olyan kabátot veszel, aminek a vízállóssága 2000 mm-nek van jelölve, az egy szimpla záportól meg fog védeni 1-2 órán át, de ha mondjuk kitartó, egész napos esőben evezel (és hát lássuk be, a hévízi kenutúrán példéul már előfordult ilyen néhányszor), akkor a 2000 mm kevés lesz. Minél nagyobb ez az érték, annál tovább fog ellenállni a felső réteged a víznek, így érdemes olyan kabátot/nadrágot használnod, ami az anyagi keretedhez mérten a lehető leginkább vízálló.
Az egyik legjobb (és ezért egyben az egyik legdrágább) ilyen ruházat az, ami Gore-Tex minősítéssel rendelkezik, ez az egyik legvízállóbb és leglégáteresztőbb ruhadarab, amit magadra tudsz venni héjrétegként – az ilyen ruházatok membránja 28 000 – 40 000 mm-es vízoszlop nyomásának is ellenáll (terméke válogatja, hogy mennyi az annyi).
Kenutúra pro tipp: mivel a kenutúrán bármi előfordulhat a sárban dagonyászástól a bokrokon átmászáson át a vízbe borulásig, bármennyire is vonzó, nem feltétlen a legjobb ötlet a lehető legdrágább felső réteggel kenuba szállnod, mert utána minden egyes mosással akarva-akaratlanul is rontani fogsz a ruhád vízállósságán. A ruhád, valamint a szárazságod érdekében is érdemes egy esőponcsót felvenned a felső rétegeid fölé plusz védelemként – ez egyrészt védi a felső réteged a sártól és egyéb sérülésktől, másrészt tökéletes aduászként véd plusz védvonalként az esőtől is, mert a kenuban ülő helyzetben a poncsó nem csak a felsőtestedet védi, hanem a lábadat is.
A lábbeli
Ha téli programként evezésre készülsz, lábbeli fronton az egyik nagy barátod a gumicsizma lesz, ami mindentől is megvéd az esőtől kezdve a sáron át a vízig, amikor például először még bele kell lépned a folyóba/patakba/tóba, mielőtt elérnéd a hőn áhított szárazföldet. Télen persze ez azt jelenti, hogy egy maxivastag zoknit érdemes felvenned, mert a gumicsizmák általában bélés nélküliek, illetve egy talpbetét szintén jó szolgálatot tud tenni a csizmában.
A másik lábbeli, ami még jól tud jönni egy jókis téli evezésnél, az egy vízálló túrabakancs – ebből viszont érdemes olyannal vízre szállnod, amit nem sajnálsz, mert piciny hazánk téli időjárása mellett borítékolható, hogy előbb-utóbb nyakig sáros lesz a bakancsod. Itt a zokni vastagsága már attól függ, mennyire bélelt a bakancsod.
A kiegészítők
Télen a sál-sapka kombó magától értetődő, a kesztyű azonban már egy fogósabb kérdés, ha evezni indul az ember télen, főleg esős-havas időben. Köztes megoldást a síkesztyűk jelenthetnek – így, többes számban, mivel ezek a kesztyűk nem erre a sportra vannak kitalálva, szinte biztos, hogy egy idő után át fognak ázni vagy attól, hogy esik az eső, vagy csak simán attól, hogy evezés közben óhatatlanul vizes lesz a kezed egy idő után, amivel a lapátot fogod, tehát érdemes legalább 2 párral készülnöd a túrára. Kivétel persze ez alól, ha profi, bőr kesztyűd van, vagy valami nagyon vízálló extra darab.
Kép forrása: isadore.com
A legfontosabb szabály mindenek felett
A rétegek mindaddig szuperül működnek, amíg a kenuban vagyunk – na de mi a helyzet, ha felborulunk? Erre az eshetőségre télen muszáj felkészülni, mert instant ágynak dönthet, ha csuromvizesen dideregve evezel tovább a semmi közepén a karcos téli hidegben. A megoldás azonban szerencsére nem bonyolult, csak kicsit melós: mindenből (szó szerint mindenből!) nálad kell lennie egy váltás darabnak, amit egy vízálló hordóban és/vagy vízálló zsákban magaddal tudsz vinni a vízre a legrosszabb esetre felkészülve. Érdemes az extra védelem érdekében a váltás ruháidat még egy szemeteszsákba is bele tenni, mert az ördög sosem alszik – ha a vízálló zsákot például nem tökéletesen zárod le, be tud jutni rajta a víz egy borulás során. Amit pedig már a Galaxis útikalauzából is megtanultunk, és a téli kenutúrán is ugyanúgy megállja a helyét: mindig, minden körülmények között legyen nálad egy törülköző.
És az evezős, technikai ruhák?
Vannak még persze más fajta ruhák is evezésre tervezve, ilyen például a neoprén ruha és a szárazruha – ezeknek fogunk majd később szentelni egy bejegyzést, szimpla kenus vízi túrázóként azonban bőven megteszi a réteges öltözködés, nem feltétlen szükséges beruházni a költséges, kifejezetten vízi sportokra tervezett technikai felszerelésekre.
Egy szó mint száz: ha nem egyetlen pólóban indulsz neki a téli kenutúrádnak, már nyert ügyed van. Úgyhogy kabátot-gatyát fel és irány a téli táj, mert vízről nézve minden szebb! Ha pedig ki akarod próbálni magad a következő téli kalandod előtt óvatosabb kivitelben is, tarts velünk egy hévízi kenutúrára!